Nagyon sok definíció létezik erre a tudományra (bár egyesek szerint nem is az), de én inkább onnan közelíteném meg a szó jelentését, hogy mi nem. Egy saját példával világítom meg, hogy mire is gondolok.

Egy cégcsoport gazdasági vezetőjeként – aki felelős volt a kontrollingért is – több ízben javasoltam a tulajdonosnak, hogy honosítsuk meg a belső ellenőrzést a cégcsoporton belül, mert sok folyamatot szabályoztunk, de arra már nem volt rálátásunk, hogy ezek mennyiben érvényesülnek, miként tartják be azokat, vagy hol kell egyes szabályokon módosítani, változtatni. A tulajdonos válasza az volt, hogy „hát erre való a kontrolling”.

Hosszú időbe telt, mire meggyőztem, hogy nem így van. De miért terjedt el ez a nézet széles körben? Az angol control szó egyik jelentése az ellenőrzés., de a magyar nyelvbe is átment ez a szó a kontrollálni formában, mely alatt irányítást,, kézben tartást, felügyeletet értünk.

Én ezt tartom a kontrolling fő feladatának: lehetővé tenni a döntéshozók számára azt, hogy a vállalati folyamatokat kézben tarthassák, kontrollálhassák.  A kontrolling abból indul ki, hogy a vállalati tevékenység a belső és külső szabályozók, jogszabályok szerint folyik és ezen folyamatok eredményét hasonlítja össze az elvárással (terv) és elemzi az eltérések okait. Az eltéréseket alapvetően gazdasági-piaci okokkal próbálja magyarázni és nem a szabályok be nem tartásával.

Természetesen a kontrolling is hozzájárulhat bizonyos szabálytalanságok, visszaélések leleplezéséhez (például a tervezettet nagy mértékben meghaladó költség esetén), de nem ez a feladata, nem erre fókuszál. Abban az esetben, amikor az eltérés már nem magyarázható pusztán műszaki-gazdasági illetve piac okokkal, akkor a kontrolling jelzést ad erről, és a ha van belső ellenőrzés, akkor az  lefolytatja a vizsgálatot a maga módszereivel.

A példához visszatérve: a tulajdonos végül elfogadta az érveimet és felállt a belső ellenőrzés.